A Szentistváni István Király Általános Iskola
Ön az István Király Általános Iskola honlapját látogatta meg. Honlapunkon érdekességeket tudhat meg iskolánkról és annak történetéről, névadónkról, alapítványunk létrejöttéről. Eseménynaptárunkból értesülhet iskolánk programjairól.
Fényképgyűjteményünkben iskolánk színes életébe nyerhet betekintést és diákjaink munkáiról nézhet meg képeket.
Reméljük, hogy honlapunkon történő barangolása maradandó élményeket és hasznos információkat nyújt Önnek.
Névadónkról
István Király
uralkodott: 997-1038
A Magyar Királyság első koronás uralkodója Géza fejedelem fia Vajk, István, néven államalapító királyunk, a keleti és nyugati kereszténység szentje. A Kárpát medencében megtelepülő magyarság által birtokolt területeket mintegy három évtizedig tartó belső háborúskodás árán egyesítette és kialakította a német mintához igazodó államberendezkedést, ezzel a magyarság sorsát Európához kötötte. Történelmi jelentőségű állam és egyházszervező munkája alapján a valaha élt legnagyobb államférfit tiszteljük személyében. 1083-ban a szentek sorába iktatták.
A SZENTISTVÁNI ISTVÁN KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA
RÖVID TÖRTÉNETE
A kezdetek
A 20. század elején az iskola működtetője a helyi Római Katolikus Egyházközség. A tanítás az ún.”Kántor ”iskolában később a „Seres ”iskolában folyt. A gyerekek 4 elemit végeztek. A tanítás váltva történt: délelőtt és délután. Mivel a tanulólétszám növekedett, így az akkori iskolaszék 1928-ban új iskola építésére tett javaslatot.
1930-tól
Ez 1930-ban meg is valósult. Az iskola régi épületrészében elhelyezett tábla, mely ma is megtalálható, a következőről tudósít: ”E zárdaiskolának alapjait Pavliár Károly nyugalmazott áldozópap, volt hittantanár vetette meg az úrnak 1880-ik esztendejében 15000 Ft-os alapítványával, aki életének utolsó éveit Szentistvánon töltötte. A zárda iskola felépült 1930.évben a Vallás és Közoktatásügyi m. királyi Minisztérium támogatásával, Szentistván község lakosságának áldozatkészségéből” Tervezték: Nagy testvérek egri egyházmegyei építőmesterek Építette: Hegedűs János miskolci építész „ Az alsó tagozat diákjai délelőtt jártak iskolába, őket szerzetes nővérek tanították, az 5. és 6. osztályosokat világi tanítók oktatták. Több tantárgyat tanultak ekkor: hittan, számtan, olvasás, fogalmazás, írás, ének, torna, kézimunka. Ez utóbbi a lányoknak hímzést jelentett, a fiúk pedig kerti munkát végeztek. Felsőbb osztályokban már újabb tantárgyak oktatására is sor került: történelem, földrajz, természetrajz. A palatáblára palavesszővel írtak. Napjában 3 alkalommal imádkoztak közösen: a tanítás kezdetekor, délben és a tanítás végén. A diákoknak minden év végén vizsga volt az összes tantárgyból. A vizsga ünnepélyes keretek között zajlott le, hiszen mindez a tanári kar, a falu vezetői és a szülők előtt történt. Az év végén bizonyítványt kaptak. A két világháború között az osztályzás más volt, mint napjainkban: a legjobb jegy volt az egyes a legrosszabb pedig az ötös.
1945-től
A második világháború idején az iskola épülete megsérült, egy ideig a sebesült katonák ápolására szolgált.
A tanítás 1945 őszén indul újra vitéz Suba Pál plébános és Katona Géza világi igazgató vezetésével.
A tantestületnek rajtuk kívül még 8 tagja van: 3 világi tanító és 5 szerzetes nővér. A felszerelés ekkor még szegényes, kevés a pad, a tábla. Mindezt a diákok otthonról hozott eszközökkel pótolják.
A fűtés hatalmas vaskályhákban történik.
1948-tól
1948-ban az egész országban, így Szentistvánon is állami tulajdonba kerülnek az iskolák. Egyházi alkalmazottak így már nem tanítanak itt sem. Az iskola igazgatója Szunyi Gábor kunágotai származású igazgató lesz, aki családjával itt telepedik le s közel 35 évig végzi közmegelégedésre ebbéli tevékenységét. Mellette 8 tanerő segíti a munkát. A szülők segítségével sikerül a tantermeket rend- behozni, a szükséges felszereléseket beszerezni. A pedagógusok rengeteg szemléltető eszközt saját kezűleg készítenek.
1954-ben gyakorlókertet létesítenek, ahová gyümölcsfákat s a tájra jellemző fákat ültetnek. Az évtizedek során elnyeri a „Minta gyakorlókert ”címet is. A gyakorlati oktatás később technika tantárggyá alakul, s megváltozik tantárgy jellege is. A gyakorlókert jelenleg már nincs meg, helyére lakóházak épültek.
Az 1960-as évek elején szükségessé válik a napközi létrehozása, előbb kettő majd később három csoporttal.
A technikai fejlesztés sem marad el: az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése is megtörténik (filmvetítőgép, magnó, írásvetítők, diavetítők).
Kialakításra kerül a szaktantermi rendszer is: nyelvi, rajz-ének-zene, matematika, kémia-fizika , biológia-földrajz. Felnőttoktatás is zajlik esti tagozaton, s sokan így szerzik meg helyben a 8 osztályos bizonyítványt. Az 1970-es években, a régi iskolarészben a tanterme padlózatát parkettaburkolattal látják el, s a világítást is ekkor korszerűsítik.
1984-től
A létszám növekszik, így 1984-ben Antal József akkori igazgató és a falu vezetésének kezdeményezésére megkezdődik egy új iskolarész építése, melyet a régivel összekapcsolnak. Az udvaron lévő régi L-alakú épület lebontásra kerül. A tanítás a községháza és a Művelődési Ház termeiben is folyik az építkezés idején. Az új épületben 6 tanterem, szertárak, irodahelyiségek, Wc-k, mosdók kerülnek kialakításra valamint az iskolarész egy 12×24-es méretű tornateremmel is bővül. A régi épületben az egykori szolgálati lakás helyén korszerű számítógépes termet alakítanak ki. Az intézmény területén egy új szilárd burkolatú sportudvar segíti a testnevelés oktatását. A tantestület létszáma ekkor 22 fő, vannak közöttük képesítés nélküli nevelők, de sikeres továbbtanulásuk révén mindannyian képesítést szereznek s a szakos ellátottság így fokozatosan 100%-os lesz. A tanítás most már csak délelőtt folyik, délutánonként nagyon sok szakkör működtetésére van lehetőség (rajz, gépszerelő, ” Beszélni nehéz” anyanyelvi, természettudományi, honvédelmi, hímző stb.) . 1985-ben 286 diák tanul az intézményben. Ellátásukról a Széchenyi utca 20. szám alatt, az iskolához tartozó, külön épületben található konyha gondoskodik. Itt működik ekkor a konyha az ebédlővel, valamint 2 osztályterem (később technika terem) valamint a gyakorlókert is. 1990-től az iskola igazgatója Dávid Ferenc. A tantestület 24 főből áll. Rövid ideig az ő irányítása alá kerül a Művelődési Ház is, így Általános Művelődési Központ (ÁMK) jön létre. A fenntartó a helyi önkormányzat. Az intézmény munkatársai között: 1 fő iskolatitkár,4 takarító,1 népművelő,1 könyvtáros,1 élelmezésvezető,1 szakács, konyhai kisegítő található. Ebben az időszakban a diákok 3 idegen nyelv tanulása közül választhatnak: orosz, angol, német. A szakkörök közül ekkor válik országos hírűvé a „Beszélni nehéz” anyanyelvi szakkör, mely a vezetőjével Szőcsné Antal Irénnel ér el sikereket. A szakkörvezető és a szakkör is Kazinczy-díj elismerésben részesül. 1990 után az úttörőmozgalom megszűnik, helyét és szerepét a Diákönkormányzat veszi át.
2004-től
2004 májusa iskolánk életének fontos állomásává vált, hiszen Hiller István akkori művelődésügyi miniszter közreműködésével, névadó ünnepség keretében intézményünk új nevet kapott: István Király Általános Iskola lett a hivatalos elnevezés. Mindezt hazánk Európai Unióba történő belépésével kapcsolták össze.
2005 júliusától hat település (Szentistván, Borsodivánka, Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma) intézményfenntartó társulást hozott létre oktatási feladatainak ellátására. A székhelyintézmény Szentistvánon, a tagintézmények Borsodivánkán és Tiszabábolnán kerültek kialakításra.
Dávid Ferenc Igazgató Úr elhunyta után 2007 júniusától Kiss Lajos kapott megbízást az igazgatói feladatok ellátására, s jelenleg is ő látja el az intézményvezetői feladatokat.
Számtalan sikeres önkormányzati és iskolai pályázat révén korszerűsítésre került a világítás, a nyílászárók teljes cseréje (2008), valamint beszerzésre kerültek interaktív táblák (2011-TIOP-pályázat).
Az étkeztetést a helyi önkormányzat tulajdonában lévő, a Szentistváni MG. Tsz által üzemeltetett konyha biztosítja.
2013-tól napjainkig
2013. január 1-től az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), később Klebelsberg Központ (KK), így állami fenntartásba került. Közvetlen irányító szervezetünk a KK Mezőkövesdi Tankerülete.
2013 júniusától az iskola hivatalos neve: Szentistváni István Király Általános Iskola.
2018-ban az EFOP 4.1.3. pályázat lehetőséget adott a régi iskolarészben lévő tantermek, irodák, nevelői szoba és szertárak padlózatának laminált padlóval történő ellátására, a számítógépes terem korszerűsítésére, s az egyik külső udvar műfűvel történő borítására, valamint kamerarendszer telepítésére.
Szintén sor kerül a számítógépek cseréjére, tanári laptopok és tanulói tabletek beszerzésére.
2023. augusztus 16-tól Juhászné Kenéz Mária kapott megbízást az intézmény vezetésére.
(Az anyag összeállításánál felhasználásra került egykori tanítványunk, Koncz Ákos 1984-ben hasonló témában készült dolgozata.)